31. A közigazgatási döntés szociológiai problémái. A jogszabály szerepe a döntésben. A diszkrecionális elem és befolyásoló tényező A döntés helyi befolyásolásának lehetőségei. - 5.0 out of 5 based on 1 vote

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

A közigazgatási döntés szociológiai problémája:

A közigazgatási tevékenység jogszabályok alkalmazásával történik, de szervező tevékenység. A bírói jogalkalmazó tevékenység konfliktushelyzeteket elbíráló és megoldó jellegű. A kétfajta jogalkalmazás közötti különbség ebből adódik, és nem az érintett érdekek megkülönböztetéséből. Elválasztásuk így is csak a tipikus helyzetekre építve lehetséges, hiszen a közigazgatás is szembekerül konfliktushelyzetek megoldásával /sőt bizonyos "bíráskodási" funkciója is kialakult már/, és a bírói jogalkalmazásnak is lehet szervezési hatása.

A jogszabály szerepe:

A jogszabály az alternatívák csökkentése irányába hat, és kötelező elemet jelent, következményeinek mérlegelése nehézségekbe ütközik.

  1. Az alternatívák csökkenése a döntés racionalitását fokozhatja, mert a jogszabály megalkotása során a szabályozandó társadalmi problémát már több szempontból értékelték, fölbecsülték a jogszabály hátrányos következményeit, amely felbecsülése alapján megfogalmazták a következő elemet. Ennek alkalmazása az egyedi döntés során kívánatosnak értékelt következmények, beálltára vezet. A jogszabályon alapuló döntés lényeges momentuma annak felbecsülése, hogy:
    • a, mik lehetnek azok a ténybeli következmények, amelyek a jogszabály alkalmazásával várhatók.
    • ezeknek a következményeknek abból a szempontból való értékelése, hogy beálltuk az adott esetben kívánatos-e.
  2. Az, hogy a kötelező elem adott esetbeni következményeit kívánatosnak vagy nem kívánatosnak értékeljük, nehézségekkel járhat. Általában az általános következmények egyedi esetben is beállnak, de nem minden esetben, vagy nem kívánatosak, amit úgy hívnak, hogy a "jogszabály betűinek megfelelően eljárva a jogszabály szellemével szemben döntünk".
    Itt lép előtérbe a döntést hozó felelőssége az utasítással esetleg mereven értelmezett jogszabállyal szembeni határozatáért. Az ilyen döntés kockázattal jár, de ha a teljes információanyag birtokában, alapos megfontolás után a következmények lehetősége szerinti pontos mérlegelés után kialakított döntés eredményei a határozatot igazolják, akkor a felelősségvállalás kockázata megszűnik.
  3. A konfliktusok csökkentése érdekében a jogi szabályozás sokszor keretjellegű, azaz belátás szerinti diszkrecionális döntést tesz lehetővé. A modern társadalomban az ilyen jogszabályok fontossága növekszik, mert ezek a legalkalmasabbak az általános és helyi érdekek összeegyeztethetésére.
    A diszkrecionális döntés előtérbe állítja az állami politikai szervezet, és a döntési folyamat résztvevőinek felelősségét.

A diszkrecionális elem és befolyásoló tényezői:

A diszkrecionális elem minden jogalkalmazásban megtalálható. Ezért azok a törekvések, amelyek azon az alapon próbálták különbséget tenni az igazgatási és bírói jogalkalmazó döntések között, hogy az előbbi célszerű és diszkrecionális jellegű, míg az utóbbi az igazi jogalkalmazás, amely célszerűségi és politikai tényezők nem befolyásolnak nem megalapozottak.
Ha a jogszabály tág kereteket ad a döntésre, akkor a jogszabály és az egyedi döntés között különböző tényezők hatása jelentkezhet.

  1. Individuális tényezők: a döntésben résztvevő személy egyéni jellegzetességei, pl.
    • neme
    • kora
    • sajátos képességei
    • pszichikai alkata
    • rokon- és ellenszenv viszonyai
    • társadalmi kapcsolatai
    • a döntésben résztvevők képzettsége, tudása, tájékozottsága, egyéni ambíciói, törekvései, politikai állásfoglalása
    • hogyan ítéli meg saját szerepét a jogalkalmazó a bírói vagy igazgatási szervezetekben.
    • hogyan realizálja tényleges döntési magatartásában ezt a szerepfelfogást
    • saját érdekeinek, törekvéseinek összefüggését az adott döntéssel mennyire és milyen irányban látja érintettnek.
    Ezek a személyi tényezők nem kizárólag, nem elsősorban és nem mindig egyforma erővel hatnak közre a döntés kialakításában, de számolni kell létezésükkel. A szubjektív tényezők fokozott logikai kontrollnak vannak alávetve, pl. a döntés alapjául szolgáló tényállás bizonyítottságának következményei, a döntés indoklásának kötelezettsége.
    Mivel a jogalkalmazói döntés szervezeti keretek között történik, a bíró vagy a közigazgatási tisztviselő tevékenységében a szervezetből adódó tényezők is jelentősek.
  2. Szervezeti tényezők:
    • a szervezet formalizált szabályai és felépítése
    • a nem formalizált, de meglévő csoportviszonyok, és a hozzájuk kötődő érdekek
    • a szervezeten belüli hierarchia hatékonysága
    • az információs csatornák működése
    • az ügyintézésben kialakult tartalmi és formai szokások
    • a szervezet saját politikája
    • a választott testület általános és egyedi döntései
    • a laikus elem más formákban (ülnök) való közrehatásának jelenségei.
  3. A társadalmi-történelmi helyzet, amiben a döntés megszületetik:
    A társadalompolitikai rendszerében kialakult olyan, az adott történeti-társadalmi helyzet értékelésén alapuló politika, amely a jogalkalmazás folyamatában, az egyes döntések kapcsán is érvényesül. Az igazságügyi szervezetben ilyen, pl. a büntetőpolitika, amely közrehat a büntetőjogszabályokban előírt büntetési keretek egyedi megállapításában.

Az igazgatási szervezetrendszer alrendszereiben kialakult politikának lényeges hatása van az egyedi döntésekre is. A jogalkalmazási döntésben érvényesülő ilyen politika az ügyekben döntő tisztviselőhöz, testülethez, bírói tanácshoz eljuthat a szokásos információs csatornákon keresztül, (pl. a felsőbb szervezetek - bíróságok, minisztériumok - általános állásfoglalása, tájékoztatása, vezetői értekezletek a szervezet tevékenységének felülvizsgálata során tett észrevételek, a jelentésekre adott reflexiók, a közvetlen vezetői tájékoztatás személyi minősítés során elhangzottak).

Előfordulhat, hogy a döntésben közreható politikai értékelés a politikai rendszer más részében született, előfordulhat, hogy közvetlenül érvényesül, pl. pártcsatornákon keresztül.
Helyi jellegű politika is, kialakul ennek is hatása van az állami politikai szervezetek döntéseire.

A társadalmi-történeti helyzetet értékelik:

  • a politikai rendszer részét képező szervezetek
  • a tömegkommunikáció különböző eszközei és ennek hatása nyomán
  • a közvélemény.

A döntés helyi befolyásolásának lehetőségei:

Azoknak a döntéseknek a befolyásolása, amelyek egyedi ügyekben, egyedi érdekek, kívánságok érvényesítésére törekszenek, szervezettől és egyéntől is elindulhat, pl. a privatizáció kapcsán egy-egy jó üzlet megszerzéséért folytatott verseny. A közigazgatási szervezet esetenként nyomásnak is ki lehet téve, nem egyszer nem is eredménytelenül.
Ezek a hatások érkezhetnek a politikai rendszer más alrendszereiből, pl. a párt szervezetéből, amely bizonyos szintű döntéseket - politikai erősségétől függően - át is vállalhat. A környezetben tevékenykedő szervezetek - hatalmi pozíciójukból következően - befolyásolhatják az érdekeiket érintő döntést.

A befolyásolás csatornái sokfélék lehetnek, pl.:

  1. formalizáltak, ha:
    • a közigazgatási szervezet tagja valamilyen más szervezetnek
    • külső szervezet vezetője tagja a közigazgatási szervezet vezetői testületének.
  2. nem formalizáltak, ha:
    • a közigazgatási szervezet irányító pozícióban lévő tagja közvetlen lakókörnyezeti befolyás alatt áll
    • tagja formális, de hatalmi viszonylatokban jelentős csoportnak. Ez esetben a befolyásolás állandóbb jellegű lehet.

Minél tágabbak a jogszabály által megvont keretek, annál inkább érvényesülhetnek az ilyen szervezetek, vagy szervezeteket képviselő emberek befolyásoló hatása a döntésekben, mégpedig úgy, hogy törvénysértés nem történik. Az eredményes befolyásolásra alkalmas szervezetek, csoportok, különösen helyi szinten alakulhatnak ki. Az igazgatási szervezetek nem mindig képesek az ilyen hatásokkal eredményesen szembeszegülni.
Minél decentralizáltabbak a döntések, annál nagyobb lehetőség nyílik a gazdasági vagy más hatalmi pozícióval rendelkező szervezeteknek a befolyásolására. A befolyásolás általában érdekegyeztetéssel történik a közigazgatási szervezet és a befolyásoló szervezet között, többnyire alku formájában, amelynek eredményeképpen általában nem egyoldalú előnyök realizálódnak.