05.a Mikor harmonikus egy újságoldal és melyek a legfontosabb tipográfiai és tördelési feltételei? - 5.0 out of 5 based on 3 votes

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

A szövegtervezés igényét a tömegsajtó megjelenése hívta életre, vagyis annak szükségessége, hogy olyan sajtótermékek lássanak napvilágot, amelyek vizuálisan vonzzák az olvasót és az újság részleges, vagy teljes elolvasására késztetik őket. A modern újságformátum modulus design-on alapul, amely szerint az újságszöveg hasábjai azonos hosszúságúak, a sorok elhelyezkedése az oldalon inkább horizontális, mint vertikális, a szedéstükrök egyre szélesebbé válnak, amelynek célja a könnyű olvashatóság biztosítása.

Az előkészítés; a tördelés; a nyomtatvány típusa

1. A szöveg előállítása során az első készenléti állapot a hasáb, ahol a cél még csak az, hogy a leszedett szöveg nyelvtanilag, műszakilag hibátlan legyen.

2. A szöveg kialakításának következő állomása a tördelés, melynek során a szöveg mellett a többi tipográfiai építőelem is a helyére kerül. A tördelés során biztosítani kell a nyomtatvány logikai tagolását, olvashatóságát, az áttekinthetőséget; és ezek szakszerű kialakítását. Az olvasás balról jobbra, fentről lefele történik. Az illusztráció megtöri ezt a rendet, ügyelni kell az olvasási folyamatra. Az olvasó mindig a közelebb eső szövegfolyást veszi észre, ott akarja folytatni az olvasást.
A tördelés célja, hogy a nyomtatvány egységes tipográfiai képű és optikailag nyugodt karakterű oldalakat adjon. Tartalmilag pedig, hogy a szöveg tagozódása, logikai egységei egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek.

3. A tördelés szabályait az oldal jellege, vagyis a nyomtatvány műfaja határozza meg. Eszerint megkülönböztetünk:

- szöveges forma,

- illusztrációs forma,

- verses forma,

- színművek,

- napilap, folyóirat tördelését.

4. A tördelés szakasza alapvetően két szakaszból áll: az előkészítésből és a tördelésből. Az előkészítés során gondoskodni kell a felhasználandó tipográfiai anyagok hibátlanságáról, meglétéről. A tördeléskor az oldal, ill. az oldalpár végső kialakítása történik műszaki, technológiai és tartalmi szempontok figyelembevételével.

A szöveges forma tördelése

1. A címek elhelyezése: a címek rangját betűtípusokkal és fokozatokkal; beosztásokkal; vagy egyéb tipográfiai eszközzel (tónus, szín stb.).

2. Soregyen: a tördelés során a sorok kialakításánál biztosítani kell, hogy a hasábok sorai mindig egy vonalban legyenek; ill. hogy a papír elő és hátoldalának sorai fedjék egymást. Ha nem folyamatos a szöveg, hanem cím, táblázat, kép, stb. kerül közbe, akkor a beosztás mértékét mindig úgy kell megadni, hogy kialakuljon a soregyen.

Az illusztrációs forma tördelése

A képekkel, ábrákkal illusztrált könyvek tervezésekor az oldalpárokat mindig együtt kell kialakítani. A képek és a szövegfoltok harmonikus elosztására kell törekedni, általában az aranymetszetképek méretét, arányait, az árnyalati viszonyok összefüggéseit. Általában egy oldalpárra azonos tónusú képeknek kell kerülnie.
A képeket elhelyezhetjük a szedéstükrön belül, de lehetnek kifutók is. Az általában előforduló képelhelyezési lehetőségek: szabályainak megfelelően. A tördelés előtt meg kell határozni az oldalpárra kerülő

- azonos szélességű képet egymás fölé kell elhelyezni

- felfelé irányuló mozgás: az oldal felső részébe

- arckép csoportkép: az oldal aranymetszeti vonalába v. felső részébe

- kevés illusztrációt a páratlan oldalra

- max. háromféle képszélesség alkalmazása

- színes és fekete-fehér képeket vegyesen elhelyezhetünk 

Tördelési stílusok

Háromféle tördelési stílust lehet megkülönböztetni:

abra04

Tördelési hibák

Fattyúsor

Lap vagy hasáb tetejére kerül egy bekezdés utolsó sora, vagy egy kép úgy vág ketté egy bekezdést, hogy egy sor kerül a kép fölé vagy alá.

abra05

 

Árvasor: ha a bekezdés első sora az előző oldal vagy előző hasáb alján marad.

A fattyúsor és az árvasor elkerülendő! Általános szabály, hogy nem szabad egy vagy kétsornyi szöveget elszigetelten hagyni. Megoldás: a bekezdés előző sorát vagy sorait is át kell helyezni.

Az olvasás rendjét megbontó elemek

Képek és szövegblokkok behelyezésekor elszigetelt szövegrészek keletkezhetnek, amik kikerülnek az olvasás rendjéből, ezért az olvasó kihagyhatja őket vagy rossz sorrendben fogja olvasni a szöveget.

abra06

Arányok

A tipográfia építőelemeinek meghatározott rend szerinti egymáshoz való viszonyát tipográfiai arányoknak nevezzük.

A tipográfiai arányosság alapja az aranymetszet, ez az emberi szemnek legkellemessebb arányosság. Harmonikus újságoldal tipográfiai elemeinek elhelyezéséhez használandó. Nem kell aranyszabályként alkalmazni, de megközelítő használata arányossá teszi a munkát.

Az aranymetszet az emberi test arányaiból következik: 2 (törzs szélesség), 3 (kar hossz), 5 (törzs+kar), 8 (magasság).
Pontos értéke: két méret aranymetszéssel aránylik egymáshoz, ha a kisebb úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez. [a/b = b/(a+b)] Eszerint a két méret között 1,62-szeres különbség van.

Leggyakrabban az aranymetszéshez közelítő 3:5:8 arányt alkalmazzuk:
margóviszonykialakítás, betűfokozatok, beosztások, tipográfiai tengely, beütés mértéke, soresés, ábra és mellészedett szöveg

Használják még a 2 : 3 -as arányt és az 1 : √2 arányt (papírméret).

Tipográfiai hatáskeltők, feladatuk

A tipográfiai terv tengelye: szimmetrikus, oldaltengelyes, szabadsoros; szimmetrikus elrendezés: nyugodt, kiegyensúlyozott hatást kelt, egységes az oldal, Aszimmetrikus elrendezés: mozgalmas hatás, az egyes megjelenő elemek tartalmi összetartozását hangsúlyozza, az oldal nem egységes.

Folthatás

A olvasó tekintetének megfogására törekszik. Amikor az olvasó képernyőjére tölt egy oldalt, vagy lapoz egyet a könyvben, magazinban a szeme még nem fókuszál az oldal egyes elemeire. Az oldalt egészében sötét és fehér foltokként érzékeli. Aztán e foltok elhelyezkedése, elkülönülése határozottsága dönti el, hogy melyik foltra fog először fókuszálni a szem, és az olvasó hol kezdi el az olvasást. Hasonlóan, a foltok elhelyezkedése jelzi az összetartozó szövegrészeket és képeket is. Ha dokumentumunkban hangsúlyos részt szeretnénk kiemelni, figyelemfelkeltővé tenni, mindig gondoljunk a folthatásra.

Ritmus

Egyenlő formák valamilyen rendszer szerinti ismétlődése: játékosság, díszítés;

Kontraszt

Ellentétek szembeállítása (pl. színek, beosztások stb.) A vizuális azonosság fárasztó, a megjelenő kontraszt figyelemfelkeltő. A kis eltérések nem jelentenek kontrasztot, zavaróan hatnak – rendezetlenség érzetét keltik.

Kontraszt létrehozása:

- kicsi és nagy ellentéte (a hasonló méretű képekkel tervezet oldalak nem mutatnak elég feszültséget)

- irányok ellentéte (pl. függőleges és vízszintes képek)

- kerek és szögletes ellentéte

- sötét és világos ellentéte, stb.

Ellenpont: az egyensúly biztosítása.